Tizenharmadik fejezet

A szőkeség sértődötten fordult meg, majd helyet foglalt a helyén, én csak nevettem rajta, hogy mekkora egy szánalmas csaj, fel se tudom fogni, hogy ő a barátnőm, ha még a barátnőm, de most egyáltalán nem izgat. Agyam inkább Jesminán kattog, hogy vajon jönni fog-e, mert ő mindig hamarabb bent szokott lenni mindenki előtt, de a történtek után jobban fogják szekálni, de majd én megvédem, nem érdekel, ha lemegy a hírnevem.

Már vége lett az első órának, de Jesminak nem jött be, a mai napon már biztos, hogy nem is fog.

- Haver!- ütötte meg a vállam Justin.- Merre járnak a gondolataid?

- Semmin.- ballagtam tovább a folyosón.

- A stréber csaj?- nevetett fel.

- Talán zavar, hogy okos?- kérdeztem dühösen.- Mert nem teszi ki a mellét és nem hord picsaruhákat, nem azt jelenti, hogy egy csúnya lány, hanem pont benne van meg az, ami a te ribancaidban nincs meg, a szépség.- löktem meg egy kicsit, majd eltrappoltam onnan.

- Dan! bocs, nem úgy gondoltam.- vágott be egy sajnálkozó tekintetett Bieber.

- Jól van, én is bocs, csak ez a csaj teljesen felhúzta az agyamat.

- Ne foglalkozz vele, majd lenyugszik.- veregette meg a hátamat.

- Ja.- rántottam meg a vállam, majd tovább folytattam az utamat.- nekem most van egy kis dolgom, majd később ütközünk!- köszöntem el Justintól, majd utamat Jesmina házához folytattam. Nem tudom miért, de az elmúlt időben többet gondolok és foglalkozok vele, mint régebben, lehet csak a sajnálat miatt. Van benne valami érdekes, hogy nincs rajta egy egész smink készlet, nem teszi ki mindennét, haja szép és ápolt, teste karcsú, csak sajnos nagyon bő ruhákat vesz fel, ami nem emeli ki az alakját, szemei érdekesen megbabonáznak, amikor belenézek. Gondolat menetemből kiszakított, hogy megérkeztem. Megnyomtam a csengőt kétszer, majd vártam, hogy kinyissák, ami meg is történt.

- Szia- köszönt halkan az ártatlan lány, mire szemeim felcsillantak, ahogy megpillantottam.

- Szia!- mondtam egy kicsit több örömmel a hangomban, mint azt terveztem.

- Gyere be.- nyitotta ki jobban a fehér fa darabot, majd én lassan sétáltam be a gyönyörű házba.

- Hoztam neked a házit- vettem elő a füzeteimet.- Inkább az órai anyagot- nyújtottam át neki, kellett valami duma, hogy miért jöttem ide.

- Köszönöm szépen.- kezei remegtek, ahogy elvette a füzetem.

- Nem kell, mikor jössz suliba?-  ültem le egy székre, majd Jesimna elém tette a narancs levet, amit megköszöntem

- Holnap már megyek- küldött felém egy erőltettet mosolyt.

- Mi a baj?- tettem kezeimet az karjára, amit simogatni kezdtem.

- Megaláztak. Egyáltalán nem vagyok jól- lett egy kicsit ideges.

- Mostantól melletted leszek, rendben?- emeltem fel fejét, mire ő angyalian elmosolyodott.

- Köszönöm!- ölelt meg, mire egy kicsit meglepődtem, de én is megöleltem. Jól esett őt a karjaimban tudni, hogy ezentúl én fogom őt megvédeni mindentől és mindenkitől, úgy fogok vele bánni, mint egy porcelán babával, ami egy másodpercek alatt eltörhet, ha nem vigyáznak rá, valami megfogott ebben a lányban, de nem tudom mi, talán az ártatlansága, hogy mindenki úgy bánt vele, mint egy bábuval, köztük én is, de nagyon megbántam, ezentúl mellette leszek. Halkan szipogást hallottam, ebből következtem, hogy elsírta magát. Szívem megszakad, hogy részben miattam is tette így tönkre magát, de ezentúl minden megváltozik.

- Nincs semmi baj, mostantól mindig itt leszek veled, bármi történjen velünk- simogattam a haját nyugtatás képen.

- Köszönöm szépen, igazán jól esik, hogy legalább egy valakire támaszkodhatok.- bújt a nyakamba.

- Esetleg nincs kedved még maradni- törölte meg a szemeit.

- Ezer örömmel.- küldtem felé egy mosolyt, mire az ő arcán is egy görbe vonal jelent meg.

- Mi lenne, ha tartanánk egy lelkizős napod?

- Mit?- kérdezte nevetve.

- Tudod, szerintem nem nagyon tudtad senkinek kiönteni a lelked, de én ezentúl itt leszek veled, mi lenne, ha elmondanál mindent, jobban fogod érezni magad.

- Még nem tudok benned bízni, nem a te hibád, csak olyan sokat bántottatok, hogy idő kell nekem, de már tudom, hogy rád számíthatok!- nevetett fel csilingelő hangján, mire nekem egy keserű mosolyra futotta.

- Tudod, ma megvédtelek a suliban.- mondtam büszkén.

- Köszönöm, ez sokat jelent nekem.- tette kezét a kézfejemre.

~ Jesmina szemszöge ~

Kicsit többet foglalkozik velem Dan, nem tudom, hogy miért. Lehet, hogy tényleg megbánta, de az is lehet, hogy megint valami fogadás, de nem fogok benne megbízni, nem tudom, hogy képzelte ezt az egészet, hogy párszor megvédett, ezért én már mindent elmondok neki az életemről, hatalmasat tévedt, de jó lesz még a tervemhez, mindenkin bosszút állok, aki fájdalmat okozott az eltelt év alatt, mindenkinek visszaadom, amit tőlük kaptam. Még egy kis ideig beszélgettem a sráccal, pár dolgot megtudtam tőle, hogy van egy bátya, aki már nem velük él, mindig is akart volna egy lány testvér, de sajnos nem adatik meg neki, Justin már régóta ismeri, akinek köszönhetően Daniel is ilyen lett, mert előtte tisztelte az embereket, nem cigizett, mert sportolt, de mostanra már nem szívja a káros anyagot, de még azt is elárulta, hogy néha füveztek Justinnal, amire nem büszke, de neki is voltak eléggé sötét korszakai. Jól esett, hogy elmondta ezeket nekem, de még egy kicsit finoman kiszedek belőle pár dolgot.

- Justin még mindig a sötét korszakát éli, ahogy te fogalmazod.

- Nekem azt mondja, hogy már rég leállt az illegális szerekkel, de szerintem csak nekem mondja azt, hisz sokszor találtam nála pirulákat és füves cigit, nem tudom miért csinálja ezt, sokszor, de az a baj, hogy megakar felelni a menő bandának, de már a drogok nélkül is menő lenne, sajnos muszáj kimondanom, hogy függő lett.

- Mindenkinek vannak olyan dolgaik, amit egyedül nem tud megoldani.

- Igaz, de most mennem kell.- pillantott telefonjára, majd felállt az ágyról.

- Örülök, hogy eljöttél- mosolyodtam el.

- Örülök, hogy beengedtél.- közeledett hozzám, majd arcomból elseperte a barna tincseimet, majd arra lettem figyelmes, hogy az ajkai az enyémen vannak, hosszú puszit lehet a számra, amit nem elleneztem.

- Ebből még baj lehet- pillantottam szemeibe.

- Nem érdekel.- próbált megint megcsókolni, de a telefonja rezgése megzavart minket, amit nem is bánok.- Sietnem kell, holnap találkozunk a suliban. Szia.- köszönt el, majd sietősen távozott a lakásból, meg se várta, hogy ki kísérjem

Örülök Justin keserű problémájának, hisz ő ezer fájdalmat okozott nekem, megérdemli, hogy drogos lett, lehet, hogy ez csúnya dolog, de annyi fájdalmat okozott nekem, hogy az évekig tart feldolgozni. Még Dan-ra nagy szükségem lesz, hogy bosszút álljak Justinon és a csatlósain, holnap nagy meglepetés fog mindenkire várni, mert ezentúl nincs Jesmina, hanem Jes lesz. Beledobtam táskámba a telefonom, elvettem anyu vásárlási kártyáját, amire azt mondta, hogy bármikor elvehetek kérdés nélkül, amit most meg is tettem elsőnek.Megkerestem a kocsi kulcsit, mert még tavaly nyáron letettem a jogsit, de egyszer se használtam az újdonsült kocsimat, de most ennek is vége. Gyorsan felkaptam magamra egy utcai ruhát, majd kértem időpontot a fodrászhoz még a mai nap folyamán, amit sikeresen meg is kaptam, délután 4-re kell mennem. Beültem a fehér telepjárómba, majd indultam is egy másik államba, hogy ott vásároljak magamnak, mivel a város plázájában mindig ott szoktak lenni az iskolám menő csajai, ezért én inkább átmegyek egy másik helyre, hogy holnapra nagy meglepetést okozzak nekik.Hamar megérkeztem a hatalmas központba, majd onnan mentem a márkásoknál márkásabb boltokba, Gucci, és még sok híres tervező üzletébe. Durván 2 óra alatt végeztem a vásárlással, majd indultam haza, onnan pedig a fodrászhoz.

- Szia Jes!- köszönt mosolyogva Anne, a fodrászom.

- Szia Anne!- adtam neki három puszit, majd helyet foglaltam a szélbe.

- A szokásos haj lesz?- tette rám a védi kötényt.

- Nem!- mondtam magabiztosan.- Valami újat szeretnék, a hossza maradjon ekkora, lehet kisebb, de annyira rövid ne legyen, és talán egy kis festés is lehet.

- Mi történt veled drágám?- csodálkozott a 30 éveiben járó nő.

- Csak megváltozok, csajosabb leszek.- mondtam inkább magamnak a tükörbe, mint neki.

- Ennek igazán örülök, akkor olyan hajat kapsz, hogy elájulsz.- mondta nevetve.

- Oh, arra kíváncsi leszek.- mosolyogtam rá.

Nagyon sokat beszélgettem a fodrászommal, nagyon kedves és megértő ember, szívesen elfogadnám egy nővérnek, aki tanácsokat ad mindig a divatban és a hajban is egyaránt. Úgy elbeszélgettünk, mint két jó barátnő, akik mindent tudnak egymásról. Majd persze az újságokban lévő pasikat is kibeszéltük, hogy melyik helyes melyik nem, majd 1 óra elteltével a hajam készen volt. Amikor megláttam magam a tükörbe, azt hittem, hogy valaki más ül a helyemen, de nem, mert én vagyok ott, aki ilyen szép.

- Köszönöm szépen, nagyon szép munkát végeztél- öleltem meg boldogan,.

- Örülök, hogy segíthettem, hogy megszépülj, igaz eddig se voltál csúnya, de most tökéletes vagy.- mosolyodott el, talán még egy kicsit el is érzékenyült. Sokszor megköszöntem neki, majd borravalót is adtam neki a szép munkáért, majd utam haza vezetett. Lassan hajtottam kocsimmal, hogy élvezhessem ezt a szabadságot, ami most felszabadult bennem, még soha nem volt ilyen érzésem, de most magabiztos vagyok, ezt nem vehetik el tőlem, mert én küzdeni fogok, hogy elérjem a célomat. kulcsomat zörgetve nyitottam ki az ajtót, szokás szerint egyedül találtam magam a hatalmas házban, de már ez se zavart. Egyenesen a szobámba vettem az irányt, majd régi ruháimat kiszedve, betettem az újakat, teljesen új Jesmina keletkezett a mai naptól. Levetettem a ruháimat, hogy megfürödjek, lassan másztam bele a kellemes meleg kádba, végig vezettem testemen az epres illatú tusfürdővel, majd élveztem, ahogy az epres illat végigjárja testemet, jó érzéssel töltött el. A percek hamar elteltek, vele együtt én is elálmosodtam, így kimásztam a kádból és magamra kaptam az újdonsült pizsamámat, majd lefekvés előtt küldtem Dannak egy smst, hogy holnap reggel várjon meg a suli előtt. Felkészülve a holnapra feküdtem be a puha ágyamba.

*********************************************************************************

Sziasztok!

Lassan 1 hónapja csúsztam el a résszel, amit nagyon sajnálok, de nem nagyon volt időm írni, mert orvoshoz kellett járni, amivel nincs is baj, de a szememet vizsgálták, és sokszor homályosan láttam, ami megnehezítette az írásom, lehet, hogy ebben is találtok valami hibát, de most a szemem így engedtek. Remélem nem haragszotok, hogy ilyen későn hoztam a részt, de innentől az események már beindultak! :) A következő részt Niki:) Hozza majd nektek, addig is puszi, remélni tudom, hogy ez a rész úgy elfogadható lett! Puszi: Enchil