2013. július 30.

Hatodik fejezet

danielle campbell | Tumblr
Nem tudtam mit reagálni. Csókolózni nem tudok. Ezért hagytam, hogy Justin cselekedjen. Így is tett. Egyik kezét arcomra simította, nyelve felkérte enyémet egy táncra. Ajkaink egyszerre mozogtak. Mivel az ágyon ültünk, Justin ledöntött rá. Lassan váltunk el egymás ajkaitól. A fiú zihálva nézett a szemembe. Egyik kezével arcomat simogatta, másikkal pólóm alá nyúlt, és ráérősen csúsztatta feljebb azt. Odakaptam a kezem, majd elvettem övét a pólóm alól.
- Justin, ne! - ültem fel hirtelen az ágy szélére.
- Bocsánat! - ölelt át oldalról. - Nem akartam, csak annyira szép tested van, hogy nem tudok ellenállni. - hangoztatta fülem mellett a szép szavakat, amik leírhatatlanul jól estek. - Naa, ne haragudj! - tűrte fülem mögé a hajamat. Arcával pedig enyémbe mászott, már ha ez lehetséges.
- Nem haragszom, csak... - jobbnak tartottam lebegni a mondat másik felét.
- Túl gyors ez neked. - fejezte be. Bólintottam. - Tudom és sajnálom. - puszilt arcon.
- Semmi baj. - mosolyogtam. Jól esnek a szavai, a cselekedetei. Jól érzem vele magam. Végre valaki, aki törődik velem. Aki mosolyt tud csalni az arcomra. A boldogság az ami hiányzott. Az érzéseim pedig beigazolódtak. Tetszem neki. Nem hiába puszilgat, ölelget, simogat és a tetejében még megcsókolt. Pont Vele volt meg az első. Alig hiszem el. Valaki csípjen meg, hogy tudjam ez nem csak egy álom.
- Jemina! - integetett előttem Jus. Aki már a két lábam között volt.
- Tessék! - ráztam meg a fejem, hogy kiessek a gondolataimból.
- Akkor elmegyünk fagyizni? - mosolygott.
- Persze, de előtte átöltöznék. - néztem le ruhámra.
- Ha szeretnél. - erre csak szélesebb vigyor ült ki az arcára. Felállt előlem, zsebre vágta a kezeit, s engem figyelt. Mellesleg nagyon szexi. Fehér, V-kivágású póló, fekete melegítőnadrág, aminek a két zsebe alatt egy nagy cipzár helyezkedik el és egy fehér Supra cipő. Haja kissé kócosan, de mégis rendezetten az ég felé ágaskodik. Annyira tökéletes ez a srác.
Épp a szekrényemnél állok, s nézek valami elfogadható szettet. Találtam egy szűkebb farmernadrágot. Sötétkék a színe. Elővettem hozzá egy fehér, vékony pántú, egy pár aranyszínű gomb díszíti a dekoltázs részen. Aranyos és nem lóg ki belőle a mellem, úgy mint Lucynak. Ezeket mind ledobtam az ágyra. Kivettem a szekrény cipőtartó részéből a sima, fehér topánkámat. Láttam, hogy Justin nézelődik kifelé az ablakon. Így gyors lekaptam a felsőmet, a nadrágomat is egyaránt. A fiúnak pont háttal voltam. Amikor a felsőmet vettem le, akkor éreztem valami melegséget a hasamnál. Lenéztem, s a srác kezei voltak összekulcsolva. Szorosan magához húzott, fejét pedig vállamra tette.
- Gyönyörű vagy. - suttogta. Kicsit szégyenlősködtem, de megfordultam karjaiban. Vele szemben voltam. Kezemmel álla alá nyúltam, majd nyomtam egy apró puszit arcára, mire elmosolyodott. Elengedtem, és hamar felkaptam magamra a kikészített ruhákat. Soha nem vettem még fel ezt a szűkített nadrágot, ezért furcsa volt. De kicsit jobban akartam kinézni Justin mellett. Átszaladtam még a fürdőbe, kifésültem magam, majd miután kész voltam, szóltam Justinnak, hogy mehetünk.
A ház előtt megláttam a kocsiját. Megtorpantam, míg ő ment tovább. Gondoltam, hogy észre veszi. Hát így is lett. Hátranézett, s kérdőn nézett rám.
- Kizárt, hogy beüljek abba. - mondtam.
- Gyalog megyünk. - vigyorgott.
- Oké. - mosolyogtam. Elindultunk. Útközben Justin hülyéskedett. Inkább ő beszélt mint én. Ezért hallgattam mit szövegel. Hamar odaértünk a fagyizóhoz. Kettő-kettő gombócot kértünk, amit ő fizetett.
- Justi-iin... - röhögtem.
- Igen? - fordult felém fagyis arccal.
- Tiszta fagyis vagy. - nevettem.
- Ó, nézd! Te is. - lökte meg a kezem, épp mikor a fagylaltot nyaltam.
- Héj, én nem kentelek össze!
- De, te voltál az oka.
- Jaj, tényleg! - álltam meg, mire ő is.
- Mindig igazam van.
- Akkor ennek is én vagyok az oka. - nyomtam az arcába a fagylaltomat. Gyors elfutottam előle, Justin persze utánam. Kergetett egy ideig, aztán kifulladtam és megálltam. Utol is ért.
- Finom volt? - kuncogtam.
- Nálad nem finomabb.- lassan csókolt, közben a fagylaltot is lenyalta, ami az arcomra került.
- Még mindig olyan vagyok? - törölgette a szalvétával az arcát.
- Várj! - fogtam le kezét. - Segítek. - mosolyogtam. Közel hajoltam arcához, és apró puszikkal tüntettem a fagylalt maradék foltjait. Épp szája szélénél jártam, amikor ráfogott derekamra, szorosan magához rántott, s megcsókolt. Ma ez a harmadik csókunk. Kezdek belejönni. Még egy kicsit maradtunk nézni a naplementét, aztán hazaindultunk. Justin természetesen elkísért, mivel ott van a házunk előtt a fehér Ferrarija. Remélhetőleg anya nem kívánkozik hamarabb hazaérni, mert nem szeretnék neki erről beszámolni. Nem akarom elszólni magam. Mert félek, hogy hamar vége lesz annak, ami közöttünk folyik Justinnal. Igazából azt nem értem most, hogy járunk-e, de ez nem izgat. Tudom, hogy mellettem van, és ennél több nem is kell. Újra mosolygok, pár év után, ami már hiányzott, és iszonyatosan jól esik. Nem gondoltam volna, hogy pont Justin lesz az első, akitől a csókot kapom, akivel együtt vagyok (?). Az utolsó az bizonytalan számomra. A lényeg, hogy nagyon jól érzem vele magam, aranyos tőle, hogy megvéd. De azért az érzéseimet még nem fogom neki úgy kimutatni. Mert ami most történt az is sok volt, s olyan egyhamar jött. Amit kissé furcsállok.
- Bejössz még vagy már mész? - álltam háttal a bejárati ajtónak, közben egyik kezemmel a kilincset fogva hátam mögött.
- Egy tíz percre, de aztán tényleg megyek. - nevetett.
- Oké. - léptem be a házba. Felmentünk a szobámba, ahol a fiú összeszedte a cuccait. Én pedig ledobtam magam az ágyra. Teljesen kiterültem. Justin egyből kiszúrt. Fölém hajolt, majd elkezdett csikizni. Pár percig még folytatta, aztán lassan rám feküdt, amitől megszeppentem. Közel volt arca az enyémhez. Kezével állam alá nyúlt. Hüvelykujjával alsó ajkamat simogatta, szemével pedig azt szuggerálta.
- Csókolj meg! - suttogtam.
- Bármikor. - vigyorodott el. Lágyan és forrón csókolt. Éreztem, hogy ajkaim az övéitől perzsel. Hihetetlen, ámde mégis igaz volt, amit tettünk. Persze ezt a pillanatot, ami a legnyugodtabb volt, mivel az elsőnél meglepődtem és ideges voltam, a többi kettőnél meg zavart, hogy emberek is vannak az utcán, akik figyelhettek, mostanra pedig már belejöttem. Meg kellett, hogy zavarja a telefonom pittyegése. Elváltunk egymástól, majd az éjjeli szekrény felé kaptam a fejem. Justin odanyúlt érte, gyors kikaptam kezéből, és megnéztem az üzenetet.

Feladó: Anya
Szia kicsim! Mindjárt otthon vagyok, addig gyors rendelj valami vacsorát. Esetleg pizzát, ha az neked jó. :) Szeretlek. :) 


Címzett: Anya

Szia anyu! Rendben, azonnal. :) Szeretlek. :)


- Ki volt az? - kíváncsiskodott Jus.
- A szeretőm. - röhögtem.
- Én ugyan nem üzentem neked.
- Ez szemétség. - szomorkodtam el.
- Na mentem. - állt fel, ezzel rántott magával.
- Rendben.
Lekísértem a bejárathoz, ott váltottunk egy csókot, s elköszöntem tőle. Gyors rendeltem ételt, azaz pizzát. Míg anya haza nem ér, gyors tintázok egy kicsit a naplómba.

Kedves naplóm! 
A mai nap valami fantasztikus volt. Az a srác, aki nagyon bejön - Justin - ma megvédett Lucytól. Segítséget kért tőlem matekból, ezért eljött hozzánk. Félóránál tovább nem tartott a tanulás, mert Justin nyavalygott. Ezután megcsókolt. Kicsit beindult, de leállítottam, amiért bocsánatot is kért. Nagyon aranyos. Elmentünk fagyizni, összekentük egymást, útközben elcsattant két csók is. Hazajöttünk és amikor összeszedte a cuccát, én kidőltem az ágyra, és ő csikizni kezdett, utána meg rám feküdt. Amitől megszeppentem, de utána nagyon jó volt. Kértem, hogy csókoljon meg, amit egyből megtett. Amikor pedig elment búcsúzóul váltottunk egy csókot. 
És egész nap bókolt nekem. 
Annyira aranyos ez a srác. Ahogy hozzámér, simogat, megcsókol... Felemelő érzés. Pár év múltán, most érzem igazán, hogy boldog vagyok, s mosolygok is. Miatta! 
Az érzéseim beigazolódtak, miszerint tetszem neki. Mert ha nem, akkor nem történtek volna meg ezek a dolgok, amiket leírtam. 
Talán az a levél, amit a vízbe dobtam ment valamire. Lehet észrevettek az égiek, és segítettek nekem. Ha így volt, köszönöm, ennél boldogabb már nem is lehetnék. 
Izgatottul várom a holnapot. Egyelőre azt még nem tudom, hogy mi ez köztünk, de nem is zavar. Tudom, hogy mellettem van, és ennél több nem kell. 
Boldog vagyok! :) 
2013. 09. 05. (csütörtök)


Becsuktam a naplómat, elrejtettem a helyére és lementem anyához, mivel hallottam, hogy megérkezett.

***


Reggel pontban hat órakor keltem fel. Siettem a fürdőbe, megmosakodtam, kifésültem a hajamat. Gyorsan felöltöztem. Most kell egy dzseki is, mivel fúj kint a szél. Felkaptam azt, amit anyától kaptam még. Lent anyát nem láttam sehol. Lehet, hogy még alszik, épp ezért nem ébresztem fel. A konyhában még volt hagyva három szelet pizza, amit anya eltett a mikróba, hogy ne száradjon meg. Megmelegítettem egyet, gondoltam itthon eszek, mert nem hiszem, hogy a helyzetem olyan szolid lenne a suliban evésre. Gondosan megettem, persze kicsit nehezen, mert nem voltam éhes. Azután felmentem, benéztem anyáék hálójába, ahol anya nyugodtan aludt. Odalépkedtem halkan, nehogy felébredjen. Adtam az arcára egy puszit, majd ott hagytam.

***

Már itt vagyok az iskola előtt. Az utolsó tanítási nap a hétből, aminek nagyon örülök. Gyorsan átszeltem a folyosókat, és már a szekrényemnél voltam. Kivettem a szükséges könyveket, és indultam is volna be, ha valakik nem állják el az utamat.
- Na mi van, ribanc? - röhögött Lucy. - Most nincs itt a megmentőd!
- Először nézzél magadra! És miről beszélsz? - vontam össze a szemöldököm.
- Néztem, és tetszik a látvány. De ha rád nézek, hánynom kell! - játszotta a rosszullétet.
- Nem muszáj, nem mondta senki. - rántottam meg vállamat.
- Még mindig a nagyibugyi van rajtad? - nézett le Kate.
- Megnézzük? - vigyorgott Lucy.
- Nézd meg majd az év végi eredményed! Ilyen kinézettel szerintem csak a sarokra jutsz. - kerültem ki.
- Mi a büdös francot képzelsz magadról, kurva? - hallottam utánam jönni az egyiket.
- Hagyjad! Justinnal sok boldogságot, szajha. - nevetett a barnaság. Elfutottam onnan. Az, amit Lucy mondott, nem értettem. A könyvtárba mentem, ott lenyugszom. Leültem csendesen az egyik sorba, s átnéztem a házi feladatot.

~ Justin szemszöge ~


Kissé korán keltem. Gyors felöltöztem, aztán indultam is a suliba. Ma lesz a nagy nap. Alig várom az estet, hogy Jemina-t meghúzhassam. Már kezdek betelni ezzel a lánnyal. Minden kis dolgon megsértődik. Akkor is ki fogom belőle hozni, hogy engedjen nekem. Úgyse tud nekem ellenállni. Különben meg egy elég jó fogadás ez. Már várom a másnapos bulit. Oltári nagy lesz. Csajok, pia, cigi, boldogság. Ennél több nem kell!


Átléptem az iskola küszöbét, s mentem a terem felé. Ám a folyosón észrevettem a dögös csajbandát. Imádom Lucyn azt a kihívó ruhát. Tudom, hogy csak miattam veszi fel ezeket. Várom már a holnapot, hogy megdöngethessem. Már most rávetném magam, de nem tehetem. Mert meglátna a stréberke, és nem sikerülne a tervem, tervünk.
Odasétáltam hozzájuk. Két puszival üdvözöltem őket. Lucynak a fenekét megmarkoltam, de előtte körülnéztem.
- Mikor húzod már meg azt a ribancot? - kérdezte.
- Ennyire hiányolsz? - fogtam meg derekát, mire a lányok ujjongni kezdtek. Amolyan 'úú', de jó helyzet.
- Hát... - fordította el a fejét, mivel elég közel voltam arcához.
- Naaa! - simogattam arcát orrommal.
- Jól van. Igen, hiányollak. - pirult el.
- Nem sokára megkaphatsz. - puszilgattam nyakát.
- Oké. - röhögve húzódott el. - De most menj, mert bármikor megláthat. - lökött el.
- Ahogy akarod. - tettem fel kezem megadásképp, majd hátralépésekkel távoztam. Felmentem a könyvtárba. Halkan beléptem, köszöntem a nőnek. Továbbmentem megkeresni Jesmina-t. A sorok között találtam meg, valamit írogatott egy füzetbe, amit még soha nem láttam nála. Ahogy közeledtem felé, észrevett. Gyorsan csapta össze a vastag, könyvnek tűnő füzetet, vagy mit. Elrejtette táskájába, majd rám nézett, aztán le a földre.
- Jó reggelt! - ültem le mellé.
- Szia! - köszönt vissza halkan, de még mindig nem nézett fel.
- Mi baj van? - tűrtem el haját arcából.
- Semmi. - rázta meg hevesen fejét.
- Biztos?
- Igen. - bólintott.
- Oké. - pusziltam meg arcát. Nem akartam kérdezősködni. Nem vagyok kíváncsi a nyavalygására. Épp elég lesz kivárni az estet. Még csoda, hogy külön osztályban tartózkodunk. Mondjuk végignevetném az órát, és leszarnám vagy épp csesztetném. Szeretnék már túl lenni az egész fogadáson. Nem akarok vele lenni. Inkább a csajokkal lennék. Ők elszórakoztatnak. De itt Jeminaval... Nehéz eset, az biztos.
Felálltunk mikor megszólalt az első csöngő, és indultunk a terembe. Lazán megfogtam a kezét, s mentem elől. Alig akart jönni. Biztos Lucyék valamit mondtak neki, és be van rezelve. Amit jobban is tesz. Úgyse lesznek barátai. És hogy milyen naiv tud lenni. Simán meg fog valósulni a tervünk. Nem veszi észre a dolgokat maga körül. Habár ez segít a dologban. Így a legjobb. Teljesen könnyű préda. Viszont arra kíváncsi leszek, mit fog produkálni szex közben. Csaknem fog neki annyira fájni. Ha meg lelkileg sérül, nos... Az már az ő baja, tökre leszarom.

     _________________________________________________________________________

Sziasztok csajszikák! :D Itt Niki:) jelentkezik! Remélem tetszett azért a fejezet, amit most hoztam. Az előzőt nagyon köszönjük Enchilnek! :)
Ujujj, most is rá kell várnunk, hisz ő hozza a legizgibb részt. Biztos, hogy hamar megírja, de szóljunk neki előre, hogy nem kell kapkodni. Megvárunk! Nehogy elkapkodd, nyugodtan, de mégis izgatottan várjuk AZT a fejezetet.:DD Na de nem húzom az agyatokat, jó olvasást továbbra is, és sok puszi! <3

11 megjegyzés:

  1. nekem kurvára tetszik, csak a következőt is ilyen gyorsan hozzátok. imádommm:))<33♥*.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm/ köszönjük! :) Hát.. Enchilnek szólni kell, hogy igyekezzen minél hamarabb! :D
      Örülünk neki! <33 :DD

      Törlés
  2. IMÁDOM nagyon jó lett hamar köviit :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszii. :) Enchil siess, kíváncsiak vagyunk! :D

      Törlés
  3. rohadtjóó :DD ha tudjátok minél hamarabb hozzátok a kövi részt !!<3333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük :D Reméljük Enchil összekaparja magát. Puszi.<333

      Törlés
  4. GYORRRRRRRRRSAAN!! NEM BÍROK VÁRNIII MÁÁÁRR!!!!♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bocsánat, ha ilyenkor válaszolok. A társírónőm nem tud úgy lenni, és én pedig nem tudom, hogy mit tervez a következő fejezetre, de mentségére szóljon, már elkezdte írni, és eddig nagyon klassz! :D Nagyon aranyos vagy, hogy írtál, én meg egy seggfej, hogy nem vettem észre. :/♥

      Törlés
  5. ajj..köviiiiit!!! anyira imádom...nagy jó lett <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kell még egy kicsit várni, de Enchil siess már, nem tudnak várni az olvasóink!!! Remélem olvasod!
      Nagyon drága vagy, köszönöm! :) ♥

      Törlés